Hradné múzeum vo Fiľakove

A 17. század első nagytekintélyű füleki várkapitánya Bosnyák Tamás volt, aki már fiatal korában kitüntette magát a pesti, az esztergomi és a székesfehérvári harctereken. 1596-ban, a a mezőkeresztesi csata során több sérülést is szerzett. Hat évvel később nagybátyja, Illésházy István mellett tűnt fel huszár kapitányként. Később Bocskay István oldalára állt, akinek seregei 1604 decemberében jöttek Fülek alá. A vár viszont megfelelő védelemmel és jól felszerelt sereggel rendelkezett, így Rhédey császári kapitány itt hagyta a katonaság egy részét, majd 2000 hajdúval továbbment, hogy elfoglalják Korponát. Füleket csak 1605 áprilisában vették be. Az ostromlók sikeréhez hozzájárult a várkút vizének hirtelen elapadása is, melyet a krónikások szerint a sok ágyúlövés okozott. Az erődítmény kapitánya Bosnyák Tamás lett (1605), aki még ugyanebben az évben feleségül vette itt Kenderesi Máriát. Füleki kapitánykodása idején az országgyűlés többször is kedvező döntést hozott a vár megerősítését és bővítését illetően. A bécsi béke értelmében (1606) Fülek visszaszállt a császárra. Kapitánya továbbra is Bosnyák maradt, akit II. Mátyás koronázása alkalmából aranysarkantyús vitézzé avattak, 1609-ben pedig bárói címet adományozott neki az uralkodó. Helyi tevékenységeit illetően viszont egyes írásos forrásokból kiderül az is, hogy a füleki nemesek felrótták a főkapitánynak a malma okozta károkat, mert olyan magasra húzatta annak gátját, hogy a város veteményes kertjei gyakran vízben álltak.

Bővebben: Bosnyák Tamás, híres füleki várkapitány

Az első nulla eurós AiCES (Szlovákiai Információs Központok Egyesülete) bankjegy július 2-án kerül forgalomba. Szlovákia-szerte 30 információs központban lesz elérhető, többek között Füleken, a Nógrádi Turisztikai Információs Központban.

A vásárlás feltételei:

• 3803 – 3880 számozású bankjegyek közül 4 db/fő
• a 14125 – 14140 számozású „Anniversary 2020“ vízjellel ellátott bankjegyek közül max. 2 db/fő

Alkotóműhely Mészáros Emíliával (szlovák nyelven)

A „Nógrádi Regionális Termék” minősítés tulajdonosa által vezetett alkotóműhely résztvevői a hagyományos szappanfőzést kísérhetik figyelemmel, majd saját maguk készíthetnek különböző formájú, glicerines, illatos szappanokat.

Az alkotóműhely díja: 6,- euró/személy (legalább 10 fő esetében rendelhető), időtartam kb. 1 óra

Interaktív történelmi előadás

Az interaktív bemutató keretében a füleki vár idegenvezetője, valamint a Defensores történelmi csoport tagja korabeli fegyverekkel ismerteti meg az érdeklődőket, akik egyúttal korhű ruhákba is bújhatnak.

Az előadás díja: 25,- euró/csoport, időtartam kb. 1 óra

 Elérhetőség: NTIK irodája, e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., tel.sz.: 047-4382016, 0918-994481

A hosszú szünet után a Füleki Vármúzeum ismét egy érdekes író-olvasó találkozóval kedveskedik az érdeklődőknek. A rendezvény vendége Zolcer János, az ipolybalogi származású szerző, újságíró és nemzetközi tv-producer, aki évekig Németországban tartózkodott, majd Budapesten telepedett le, ahol a mai napig él, onnan igazgatja a világ húsz városában működő médiabirodalmát. Zolcer János egy filmforgatás alkalmával járta végig Mihail Szergejevics Gorbacsovval, a kötet főszereplőjével, az Ő életének legfontosabb állomásait: szülőfaluját, a Kreml-t, a Moszkva melletti dácsáját, a Kaukázust, Németországot, Izraelt és Amerikát. A „Gorbacsov titkai” című könyv sok szempontból érdekes olvasmány. Először is rendkívüli a felvidéki magyarság történetében, hogy egy hazai szerző világtörténelmi rangú államférfiakkal készítsen beszélgetéseket. Az újságírónak így nem csupán Gorbacsovval, a „peresztrojka atyjával” nyílt lehetősége a találkozásra, akivel a legtöbb időt töltötte, hanem a hozzá hasonló neves tisztségviselőkkel is, mint például George Herbert Walker Bush, Helmut Kohl, Simon Peres, Hans-Dietrich Genscher, Jasszer Arafat, Fidel Castro, Nelson Mandela, sőt személyesen megismerkedett II. János Pál pápával is. Egyaránt különleges a kötet műfaja, melyet az író hibridnek, „a dokumentumriport-interjú-írói fantázia könnyed, olvasmányos formában előadott dokumentum-mesének” minősít. Ezáltal nemcsak a felnőtt korosztályt célozta meg, hanem a fiatalabbak érdeklődését is szerette volna felkelteni. A könyv lapjain elhelyezett QR kódok okostelefonnal lejátszható, rövid videókat nyitnak meg, melyek az egyes szereplőket és helyszíneket mutatják be. A mű ezen különleges szerkezete, a szép nyelvezet, valamint az interjúkban megjelenő, eredeti információk és fotók maradandó szellemi élményt nyújtanak, hiszen a történetben szereplő emberek döntései kihatottak mindnyájunk életére.
A Füleki Vármúzeum szeretettel vár minden kedves irodalomkedvelőt a rendezvényre, melyre 2021. június 15-én kerül sor, 16:00 órától a Városi Könyvtárban. A találkozó a koronavírus-járványhoz kapcsolódó előírások és óvintézkedések betartásával valósul meg, magyar nyelven. A helyszínen megvásárolható lesz a szóban forgó kötet, mely a bemutatót követően kölcsönözhető lesz az intézmény könyvtári állományából is.

1634 és 1644 között Wesselényi Ferenc töltötte be a füleki vár főkapitányának tisztségét. 1644-ben sikeresen védte meg Füleket I. Rákóczi György támadásával szemben. Ugyanebben az évben elfoglalta Murányt, amiért grófi címet kapott. Ezután felvidéki főkapitány, 1655-ben pedig nádor lett. A végvár falai közt biztonságban lehetett ebben az időben mesterséget űzni, az itt tartott vásárok vonzották a kereskedőket. Wesselényi idején céhet alapítottak Füleken a csizmadiák (1636), a lakatosok, pajzskészítők, lándzsakészítők, kardművesek és szíjgyártók (1636), a szűcsök (1640), majd később a vargák (1656) és a szabók (1674).  Első felesége a kor legszebb nőjeként számontartott Bosnyák Zsófia volt. A fiatal bárónőre Pázmány Péter hívta fel Wesselényi Ferenc figyelmét. Az ifjú báró 1630-ban vette feleségül Zsófiát, aki apjától a sztrecsnói várat kapta hozományként. A harcokban edzett férj nem sokáig időzött új birtokán az asszonya mellett, a házasságkötés után hamarosan útnak indult. A legenda szerint Wesselényi egyre hosszabb kimaradásainak nemcsak a török volt az oka, hanem a murányi vár szép úrnője is (Széchy Mária, a „murányi Vénusz“). A titkos találkák híre Zsófia fülébe is eljutott, aki a várkápolnában próbált megnyugvást találni. A hideg helyiségben való hosszú idejű tartózkodás következtében meghűlt, és 35 évesen életét vesztette. Wesselényi Ferenc második felesége Széchy Mária lett, a murányi vár gyönyörű úrnője. Kiváló lovas volt, valamint értett a fegyverforgatáshoz is. Regényes szerelmük történetét, valamint Murány megszerzésénél bemutatott katonai bravúrját Gyöngyösi István (a „magyar Ovidius“) énekelte meg a Márssal társalkodó Murányi Vénusz című költeményében. A műből megtudjuk, hogy a gróf 1644. augusztus 4-én kötél segítségével mászott fel a várfalon az ünnepélyes lánykérőre, két nappal később pedig összeházasodtak. Gyöngyösi 1658-ban a füleki helyőrségnél lett segédbíró id. gróf Koháry István főkapitánysága alatt, később Wesselényi Ferenc nádor mellé került titkárnak. A füleki főkapitányi tisztséget a gróf első házasságából származó idősebb fia, Wesselényi Ádám örökölte 1645-ben.

Forrás:
1. A füleki vár évszázadai, Füleki Vármúzeum, 2014
2. Drenko Jozef: Hriešni ľudia Novohradu, Novohradské osvetové stredisko v Lučenci, 2015
3. http://forumhungaricum.hu/kulturkincs/igazan-veszedelmes-viszonyok/

Kégaléria:
1. Wesselényi Ferenc (füleki főkapitány 1634-1644)
2. Gyöngyösi István (Hegedüs Géza - A magyar irodalom arcképcsarnoka)

A Phoenix Lutetia Polgári Társulás a Nógrádi Turisztikai Információs Központtal együttműködve meghívják Önöket a 2021.6.5-én megvalósuló vezetett gyalogtúrára.

A viszonylag hosszú csendes időszak után 2021. május 18-tól a füleki Városi Honismereti Múzeum galériájában új kiállítás nyílik. Témája a második világháború haditechnikája és harci járművei lesznek, amelyek Péter Tibor helyi modellező makettjei révén kerülnek bemutatásra. Az alkotó modellezés iránti vonzalma egészen gyermekkoráig nyúlik vissza, amikor kortársaihoz hasonlóan, szabadidejében modellek építésével foglalkozott. Négy évvel ezelőtt, immár felnőttként kapta meg első műanyagból készült makettjét, és ettől a pilanattól kezdve hobbijává vált azok építése. Ajánlja, hogy próbálják ki gyermekek és felnőtteknek is egyaránt, mivel fejleszti a kézügyességet és hozzájárul a mindennapi stressz leküzdéséhez. Ugyanakkor reméli, hogy a kiállítás bizonyos szemszögből felhívja a figyelmet a technikai eszközök fontosságára, amelyek ősidők óta jelentős szerepet töltöttek be az emberiség történetében.
A műszaki fejlődés ezen vívmányai szüntelenül felkeltik a kicsik és nagyok érdeklődését, mivel korszerűségük és hatékonyságuk mindig is kulcsfontosságú volt a katonai hadműveletekben. A látogatók megtekinthetik a legismertebb harci járművek és eszközök modelljeit 1:32 és 1:72 közötti méretarányokban, úgy mint a Panther (Párduc), Tigris vagy a „Katyusha“, melyeket szinte az összes bevetés alkalmával használtak. A kiállítást képezi néhány kevésbé ismert érdekesség is, mint például a brit egyszemélyes Spitfire vadászgép másolata.

Bővebben: A második világháború haditechnikája és harci járművei Péter Tibor és Fekete Béla makettjein

II. Koháry István, a füleki vár kapitánya

Fülek főkapitányi tisztségét 1664 és 1682 között II. Koháry István töltötte be, aki 1649-ben látta meg a napvilágot a csábrági várban, I. Koháry István és Balassa Judit elsőszülött gyermekeként. Gyermekéveit harcedzett férfiak közt töltötte. A nagyszombati jezsuita kollégiumban folytatta tanulmányait, amikor apja Léva alatt életét veszítette. A király az ekkor mindössze 15 éves fiút nevezte ki a füleki vár kapitányává. A kollégium befejezése után a bécsi egyetemen folytatta tanulmányait. Doktori értekezésének megvédésén maga az uralkodó is jelen volt a bécsi Szent István székesegyházban.
Balassa Judit Csábrágon keltezett, Koháry Istvánnak szánt leveleiből betekintést nyerhetünk a várnagy magánéletébe. Az érdekes, olykor vicces momentumok eddig kevésbé ismert oldaláról mutatják be a kapitányt: egy alkalommal például anyjának kellett figyelmeztetnie Koháryt, hogy hagyjon fel a váron kívüli állandó szánkózással és vadászattal, hiszen ezek nemcsak önmagukban veszélyesek, de az ellenség is könnyen rajtaüthet Füleken, vagy őt elhurcolhatja fogságba. Máskor pedig a rendszertelen táplálkozása, valamint egészsége miatt így aggódott édesanyja: „...nappalból éjszakát, éjszakából nappalt ne csinálj...“.
Koháry Istvánban nagy volt a megfelelési vágy. Ez többek között abban nyilvánult meg, hogy igyekezett ritkaságokkal kedveskedni feljebbvalóinak. 1672-ben, mikor Esterházy Pál és Bercsényi Miklós kíséretében végigjárták a végházakat (végvárakat), és Fülek felé közeledtek, akkor Koháry az édesanyját kérte meg arra, szereztessen császármadarat, fajdot és vadakat, hogy illően meg tudja majd őket vendégelni. A főkapitány nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy megfelelő öltözetben és felszereléssel szálljon táborba. 1682 júliusában, mikor parancsot kapott, hogy csatlakozzon a császári táborhoz, édesanyjának írt levelet, melyben arra kéri, küldjön neki ruhákat otthonról: „...hogy böcsületesen lehessek az Méltóságos nagy Emberek előtt...“. 

Bővebben: Kevésbé ismert tények és érdekességek városunk múltjából

Idén fejeződött be a füleki várban annak a széleskörű felújításra irányuló hároméves pályázati tervnek a megvalósítása, amely nemcsak magát a vár területét, hanem az ahhoz tartozó váralját is érintette. Az említett pályázat utolsó tevékenységeivel párhuzamosan azonban már megkezdődtek az új, szintén fontos és több éve tervezett állagmegóvási munkálatok a Vármúzeum és Fülek Város együttműködésében. A várfalak karbantartása – falazás, fugázás, a falazat veszélyes szakaszainak javítása – a vár tulajdonosának és kezelőjének hosszú távú feladata, viszont szükség van a kevésbé szembetűnő, de hasonlóan súlyos problémák megoldására is, amelyek instabillá teszik az építmény szerkezetét. Ilyen pl. a várfal hosszan tartó nedvesedése, amely hozzájárul annak fokozatos szétbomlásához és végső pusztulásához, valamint az esővíz elvezetése a középső vár területéről. Az erőd építésénél, de fennállásának következő évszázadai során is a tulajdonosok és a kezelők megoldották a csapadékvíz elvezetését, amelyet a sziklába vájt csatornákon keresztül vezettek el a vízgyűjtőkbe az egész vár
területéről. Mivel az eredeti csatornarendszer mára tönkrement és belepte a törmelék, az esővíz beszivárog a talajzatba, illetve közvetlenül a kőfalakba. Emiatt feltétlenül szükséges volt egy vízelvezető rendszer kiépítése, amely összegyűjti a vizet a középső várból, majd Új esővíz-elvezető csatornarendszere lesz a középső várnak a szorítón keresztül az alsó udvarra vezeti, biztonságos távolságba a várfaltól. A Múzeum ezért pályázatot nyújtott be a Besztercebányai Megyei Önkormányzathoz, amely a kulturális örökség (nemzeti kulturális műemlékek és helyi nevezetességek) felújításának és rekonstrukciójának támogatására elkülönített pénzcsomagból 8000 euró összegű támogatást hagyott jóvá a füleki vár vízelvezető rendszerének létrehozására. Az intézmény mintegy 2500 eurónyi társfinanszírozással valósította meg a pályázatot. A csatornázással kapcsolatos földmunkák, valamint a rá következő, az ágyúállásokon végzett állagmegóvási munkák és azok látogathatóvá tétele helyi munkanélküliek alkalmazásával valósultak meg Fülek Város két pályázata – a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának 1.4 – Újítsuk fel házunkat elnevezésű program, valamint a Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal támogatási rendszere – keretében. Az új vízelvezető rendszer segítségével a csapadékvíz a zárt, föld alatti csatornarendszer két új ágába terelődik – a nyugati ág a kazamatákból és azok közvetlen környékéről, míg a keleti ág a várudvar északi feléből gyűjti össze a vizet. Mindkét ág a Perényi-bástya előtti gyűjtőben csatlakozik egymáshoz, ahonnan a tervezett vízelvezetés ismét a földfelszínen folytatódik, majd a víz az alsó vár kerületi falánál a vízköpőn keresztül jut el az erődítményen kívüli gyűjtőárokba. A munkálatok a várban októberben, közvetlenül a turistaidény vége előtt fejeződtek be, így a látogatók majd csak az új, 2021-es szezon kezdetétől élvezhetik a középső várban létrehozott újdonságokat.