A viszonylag hosszú csendes időszak után 2021. május 18-tól a füleki Városi Honismereti Múzeum galériájában új kiállítás nyílik. Témája a második világháború haditechnikája és harci járművei lesznek, amelyek Péter Tibor helyi modellező makettjei révén kerülnek bemutatásra. Az alkotó modellezés iránti vonzalma egészen gyermekkoráig nyúlik vissza, amikor kortársaihoz hasonlóan, szabadidejében modellek építésével foglalkozott. Négy évvel ezelőtt, immár felnőttként kapta meg első műanyagból készült makettjét, és ettől a pilanattól kezdve hobbijává vált azok építése. Ajánlja, hogy próbálják ki gyermekek és felnőtteknek is egyaránt, mivel fejleszti a kézügyességet és hozzájárul a mindennapi stressz leküzdéséhez. Ugyanakkor reméli, hogy a kiállítás bizonyos szemszögből felhívja a figyelmet a technikai eszközök fontosságára, amelyek ősidők óta jelentős szerepet töltöttek be az emberiség történetében.
A műszaki fejlődés ezen vívmányai szüntelenül felkeltik a kicsik és nagyok érdeklődését, mivel korszerűségük és hatékonyságuk mindig is kulcsfontosságú volt a katonai hadműveletekben. A látogatók megtekinthetik a legismertebb harci járművek és eszközök modelljeit 1:32 és 1:72 közötti méretarányokban, úgy mint a Panther (Párduc), Tigris vagy a „Katyusha“, melyeket szinte az összes bevetés alkalmával használtak. A kiállítást képezi néhány kevésbé ismert érdekesség is, mint például a brit egyszemélyes Spitfire vadászgép másolata.

Bővebben: A második világháború haditechnikája és harci járművei Péter Tibor és Fekete Béla makettjein

II. Koháry István, a füleki vár kapitánya

Fülek főkapitányi tisztségét 1664 és 1682 között II. Koháry István töltötte be, aki 1649-ben látta meg a napvilágot a csábrági várban, I. Koháry István és Balassa Judit elsőszülött gyermekeként. Gyermekéveit harcedzett férfiak közt töltötte. A nagyszombati jezsuita kollégiumban folytatta tanulmányait, amikor apja Léva alatt életét veszítette. A király az ekkor mindössze 15 éves fiút nevezte ki a füleki vár kapitányává. A kollégium befejezése után a bécsi egyetemen folytatta tanulmányait. Doktori értekezésének megvédésén maga az uralkodó is jelen volt a bécsi Szent István székesegyházban.
Balassa Judit Csábrágon keltezett, Koháry Istvánnak szánt leveleiből betekintést nyerhetünk a várnagy magánéletébe. Az érdekes, olykor vicces momentumok eddig kevésbé ismert oldaláról mutatják be a kapitányt: egy alkalommal például anyjának kellett figyelmeztetnie Koháryt, hogy hagyjon fel a váron kívüli állandó szánkózással és vadászattal, hiszen ezek nemcsak önmagukban veszélyesek, de az ellenség is könnyen rajtaüthet Füleken, vagy őt elhurcolhatja fogságba. Máskor pedig a rendszertelen táplálkozása, valamint egészsége miatt így aggódott édesanyja: „...nappalból éjszakát, éjszakából nappalt ne csinálj...“.
Koháry Istvánban nagy volt a megfelelési vágy. Ez többek között abban nyilvánult meg, hogy igyekezett ritkaságokkal kedveskedni feljebbvalóinak. 1672-ben, mikor Esterházy Pál és Bercsényi Miklós kíséretében végigjárták a végházakat (végvárakat), és Fülek felé közeledtek, akkor Koháry az édesanyját kérte meg arra, szereztessen császármadarat, fajdot és vadakat, hogy illően meg tudja majd őket vendégelni. A főkapitány nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy megfelelő öltözetben és felszereléssel szálljon táborba. 1682 júliusában, mikor parancsot kapott, hogy csatlakozzon a császári táborhoz, édesanyjának írt levelet, melyben arra kéri, küldjön neki ruhákat otthonról: „...hogy böcsületesen lehessek az Méltóságos nagy Emberek előtt...“. 

Bővebben: Kevésbé ismert tények és érdekességek városunk múltjából

Idén fejeződött be a füleki várban annak a széleskörű felújításra irányuló hároméves pályázati tervnek a megvalósítása, amely nemcsak magát a vár területét, hanem az ahhoz tartozó váralját is érintette. Az említett pályázat utolsó tevékenységeivel párhuzamosan azonban már megkezdődtek az új, szintén fontos és több éve tervezett állagmegóvási munkálatok a Vármúzeum és Fülek Város együttműködésében. A várfalak karbantartása – falazás, fugázás, a falazat veszélyes szakaszainak javítása – a vár tulajdonosának és kezelőjének hosszú távú feladata, viszont szükség van a kevésbé szembetűnő, de hasonlóan súlyos problémák megoldására is, amelyek instabillá teszik az építmény szerkezetét. Ilyen pl. a várfal hosszan tartó nedvesedése, amely hozzájárul annak fokozatos szétbomlásához és végső pusztulásához, valamint az esővíz elvezetése a középső vár területéről. Az erőd építésénél, de fennállásának következő évszázadai során is a tulajdonosok és a kezelők megoldották a csapadékvíz elvezetését, amelyet a sziklába vájt csatornákon keresztül vezettek el a vízgyűjtőkbe az egész vár
területéről. Mivel az eredeti csatornarendszer mára tönkrement és belepte a törmelék, az esővíz beszivárog a talajzatba, illetve közvetlenül a kőfalakba. Emiatt feltétlenül szükséges volt egy vízelvezető rendszer kiépítése, amely összegyűjti a vizet a középső várból, majd Új esővíz-elvezető csatornarendszere lesz a középső várnak a szorítón keresztül az alsó udvarra vezeti, biztonságos távolságba a várfaltól. A Múzeum ezért pályázatot nyújtott be a Besztercebányai Megyei Önkormányzathoz, amely a kulturális örökség (nemzeti kulturális műemlékek és helyi nevezetességek) felújításának és rekonstrukciójának támogatására elkülönített pénzcsomagból 8000 euró összegű támogatást hagyott jóvá a füleki vár vízelvezető rendszerének létrehozására. Az intézmény mintegy 2500 eurónyi társfinanszírozással valósította meg a pályázatot. A csatornázással kapcsolatos földmunkák, valamint a rá következő, az ágyúállásokon végzett állagmegóvási munkák és azok látogathatóvá tétele helyi munkanélküliek alkalmazásával valósultak meg Fülek Város két pályázata – a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának 1.4 – Újítsuk fel házunkat elnevezésű program, valamint a Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal támogatási rendszere – keretében. Az új vízelvezető rendszer segítségével a csapadékvíz a zárt, föld alatti csatornarendszer két új ágába terelődik – a nyugati ág a kazamatákból és azok közvetlen környékéről, míg a keleti ág a várudvar északi feléből gyűjti össze a vizet. Mindkét ág a Perényi-bástya előtti gyűjtőben csatlakozik egymáshoz, ahonnan a tervezett vízelvezetés ismét a földfelszínen folytatódik, majd a víz az alsó vár kerületi falánál a vízköpőn keresztül jut el az erődítményen kívüli gyűjtőárokba. A munkálatok a várban októberben, közvetlenül a turistaidény vége előtt fejeződtek be, így a látogatók majd csak az új, 2021-es szezon kezdetétől élvezhetik a középső várban létrehozott újdonságokat. 

A magyarországi határzár miatt a szeptember 27-re tervezett Füleki Várjátékok elmarad, mivel a fellépők fele és a nézőközönség jelentős része is Magyarországról érkezne. A XIV. Nemzetközi Történelmi Íjászverseny  a „Nógrád Íjásza“ címért és a „Füleki Vár Védője“ rangért a Füleki Farkasok szervezésében ennek ellenére megrendezésre kerül a korábbi tervek szerint. A történelmi fegyverek kedvelői a http://www.sla3d.sk weboldalon jelentkezhetnek az íjászversenyre. 

Bővebben: A Füleki Várjátékok idén nem valósul meg, az íjászverseny igen

A Füleki Vármúzeum ismét izgalmas témájú író-olvasó találkozóra hívja a krimikedvelőket és minden kedves érdeklődőt. A találkozó vendége immár másodjára a Rimaszombatban élő, délnyugat-Szlovákiából származó író, Szomolai Tibor lesz.
A szerző irodalmi debütje a 2013-ban megjelent „Felvidéki saga" című családregény volt. A harmadik, A klán néven ismert regény 2018-ban került kiadásra magyar nyelven, de mivel széles körben elnyerte az olvasók tetszését, két másik nyelvre is lefordították. Idén februárban jelent meg a szlovák változat, míg németül a „Der Klan – Mafia und politik in Oberungarn” cím alatt került a könyvesboltokba. A kötet a dunaszerdahelyi maffiához kapcsolódó, két évtizeddel ezelőtti eseményeket és médiahíreket dolgozza fel és tárja a nyilvánosság elé. A történetben a Pápay-klán tagjai vonulnak fel politikusok és egyéb befolyásos emberek mellett, akik összességében járultak hozzá fejlődő országunk sorsának megpecsételéséhez. A könyv egy gengszter-krimiként jellemezhető olvasmány, amely egyben szórakoztatja, sokkolja és elbűvöli az olvasót. Az akkori megrendítő események mellett igyekszik felvázolni a visszaélésekkel és botrányokkal teli hazai politikai hátteret. A felsőbb társadalmi rétegek képviselőit és a médiákban szereplő embereket érintő történetekkel találkozunk, melyekben sejtelmesen vegyül a valóság és a fikció. A könyvvel kapcsolatos írásokból kiderül, hogy a regényben is sok durvaság van, ám a valóság ennél valószínűleg jóval borzalmasabb volt.
Az előadással egybekötött találkozó 2020. szeptember 17-én, 16:30 órától valósul meg a Füleki Városi Könyvtárban, szlovák nyelven. A helyszínen megvásárolhatók lesznek a szerző eddig megjelent regényei, közöttük a szóban forgó kötet is, amely a bemutatót követően kölcsönözhető lesz az intézmény könyvtári állományából.

Az augusztusi Kulturális Napok keretén belül nyílik meg a füleki római katolikus templom széles körű belső felújítását dokumentáló fotókiállítás a Városi Honismereti Múzeumban. A tárlat képanyaga végig kíséri a Szűz Mária Mennybevételének tiszteletére szentelt, barokk stílusú templom 2015 és 2019 között zajló restaurálását, amely három szakaszból állt. Elsőként a szentélyt, a karzatot, majd a templomhajó hátsó részét újították fel, mindezt a hívők adományainak, valamint szponzorok és a városi önkormányzat támogatásának segítségével. Ezt követően a helyi ferencesek egy nemzetközi Interreg pályázatnak köszönhetően fejezték be a főoltár és a hajó utolsó két részének rekonstrukcióját, illetve a Koháry-kápolna javításait, a magyarországi Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhellyel folytatott együttműködés keretében. A munkálatokat megelőző kutatás során bebizonyosodott, hogy a barokk festmények, szobrok és díszek a múltban többszörösen át voltak festve. 1912-ben a rozsnyói születésű Ádám Gyula és csapata az egész belső teret és annak berendezését átkenték és újraaranyozták, így a jelenlegi renoválás során éppen ez a réteg került felszínre. A munkafolyamatba párhuzamosan több szakember is bekapcsolódott. A főoltár helyreállításán Mézes Árpád és Vajčovec Ernest szobrász-restaurátorok, valamint Mýtnik Vojtech festő-restaurátor és csapata dolgoztak, míg a hajó freskóinak felújítását Janšto Miroslav videfalvi restaurátor végezte, a falfestmények restaurálására szakosodott további munkatársaival együttesen. Az említett szakemberek számos szlovákiai műemlék és szakrális épület felújítását tudhatják maguk mögött. A hozzáértő kezeknek és a támogatóknak köszönhetően a város három legrégebbi épületének egyike ezen túl új fényben várhatja a hívőket és a látogatókat.

A kiállítás megnyitójára, melynek szervezője a Füleki Vármúzeum, társszervezője pedig a ferences kolostor, 2020. augusztus 15-én, 16:30 órától kerül sor. Az érdeklődők október 23-ig tekinthetik meg a tárlatot.

A Füleki Vármúzeum szeretettel vár minden kedves érdeklődőt Szászi Zoltán „Télig mese” című legújabb könyvének bemutatójára, mely a Madách Egyesület gondozásában jelent meg, ebben az évben. A negyedik „Zimankó-regény” az álom és ébrenlét, múlt és jelen, valóság és fantázia harmásságával azt taglalja, hogy tudunk-e felejteni, emlékezni, valamint hogy a látottak és a hallottak miként illeszkednek be képzeletünkbe és életünk mindennapjaiba. A kötet megjelenését a Szlovák Köztársaság Kisebbségi Kulturális Alapja támogatta. Ha betekintést szeretnének nyerni egy igazi olvasói csemegébe, ott a helyük az eseményen, melyre 2020. július 16-án, 16:30 órakor kerül sor a Füleki Városi Könyvtárban. A szerzővel Juhász Katalin költő és újságíró beszélget

A FÜLEKI VÁR 2020. JÚLIUS 1-TŐL ÚJBÓL MEGNYITJA KAPUIT.

A VÁROSI HONISMERETI MÚZEUM ÉS A VÁROSI KÖNYVTÁR 2020. JÚLIUS 1-TŐL ÚJBÓL MEGNYITÁSRA KERÜL.

A NÓGRÁDI TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÚJRA

NYITVA TART!

SZERETETTEL VÁRJUK ÖNÖKET!!!

Bővebben: ÉRTESÍTÉS!

A Phoenix Lutetia Polgári Társulás a Nógrádi Turisztikai Információs Központtal együttműködve meghívják Önöket a 2020.6.27-én megvalósuló évadnyitó vezetett gyalogtúrára.

A füleki vár földterülete még mindig számos különleges, felfedezésre váró régészeti leletet rejt. Nemzeti műemlékünk fokozatos állagmegóvása és felújítása során lehetőség nyílik megelőző ásatások, illetve mentőásatások kivitelezésére is, melyek az építkezési munkálatok előtt, vagy azokkal párhuzamosan zajlanak. Ezek a feltárások minden esetben sok új és értékes információval szolgálnak a lelőhelyről, valamint érdekes régészeti és történelmi értékű leletekkel gazdagítják gyűjteményünket.

I. Lipót magyar király 15 ezüstkrajcárosa, 1678		17. század végi bögre	Sárgaréz gyűszű, 16.-17. sz.	Hieronymus Scarabeus pecsétje, 17. sz.

Bővebben: A füleki vár régészeti leletei