II. Koháry István, a füleki vár kapitánya
Fülek főkapitányi tisztségét 1664 és 1682 között II. Koháry István töltötte be, aki 1649-ben látta meg a napvilágot a csábrági várban, I. Koháry István és Balassa Judit elsőszülött gyermekeként. Gyermekéveit harcedzett férfiak közt töltötte. A nagyszombati jezsuita kollégiumban folytatta tanulmányait, amikor apja Léva alatt életét veszítette. A király az ekkor mindössze 15 éves fiút nevezte ki a füleki vár kapitányává. A kollégium befejezése után a bécsi egyetemen folytatta tanulmányait. Doktori értekezésének megvédésén maga az uralkodó is jelen volt a bécsi Szent István székesegyházban.
Balassa Judit Csábrágon keltezett, Koháry Istvánnak szánt leveleiből betekintést nyerhetünk a várnagy magánéletébe. Az érdekes, olykor vicces momentumok eddig kevésbé ismert oldaláról mutatják be a kapitányt: egy alkalommal például anyjának kellett figyelmeztetnie Koháryt, hogy hagyjon fel a váron kívüli állandó szánkózással és vadászattal, hiszen ezek nemcsak önmagukban veszélyesek, de az ellenség is könnyen rajtaüthet Füleken, vagy őt elhurcolhatja fogságba. Máskor pedig a rendszertelen táplálkozása, valamint egészsége miatt így aggódott édesanyja: „...nappalból éjszakát, éjszakából nappalt ne csinálj...“.
Koháry Istvánban nagy volt a megfelelési vágy. Ez többek között abban nyilvánult meg, hogy igyekezett ritkaságokkal kedveskedni feljebbvalóinak. 1672-ben, mikor Esterházy Pál és Bercsényi Miklós kíséretében végigjárták a végházakat (végvárakat), és Fülek felé közeledtek, akkor Koháry az édesanyját kérte meg arra, szereztessen császármadarat, fajdot és vadakat, hogy illően meg tudja majd őket vendégelni. A főkapitány nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy megfelelő öltözetben és felszereléssel szálljon táborba. 1682 júliusában, mikor parancsot kapott, hogy csatlakozzon a császári táborhoz, édesanyjának írt levelet, melyben arra kéri, küldjön neki ruhákat otthonról: „...hogy böcsületesen lehessek az Méltóságos nagy Emberek előtt...“.
II. Koháry István bátorsága és derekassága a várostrom idején
Fülek végnapjairól Koháry István is írt visszaemlékezést. A dokumentum szerint az augusztus 25-től kezdve 16 napon át tartó ostrom teljesen felőrölte a katonák idegzetét, követeket küldtek oda hozzá, és azt kívánták, hogy a főkapitány járuljon hozzá a kapitulációhoz, mivel sem a civil lakosság, sem a katonák további feláldozása nem lesz Magyarország hasznára és az uralkodó szolgálatára. Koháry azt válaszolta, hogy a vár feladásáról szó sem lehet, majd felhívta a figyelmüket annak a személynek sorsára, aki megfeledkezett az esküjéről, a falon keresztül le akart kúszni a törökökhöz, de elkapták, és kivégezték. A katonaságot azonban ez sem félemlítette meg, sőt olyan feszült viszony teremtődött közöttük, hogy a főkapitány addigi főhadiszállásáról kénytelen volt a fellegvár kapujához átköltözni. Ezután a zendülők halállal fenyegették meg azokat, akik a vár további megtartása mellett voltak, a várnagytól erővel elvették a kulcsokat, és a vár főbb pontjain kitűzték a fehér zászlót (a fellegváron is, ami azt jelentette, hogy a német helyőrség is beleegyezett a feladásba!). A zendülők a török foglyokat elengedték, majd követséget küldtek az ellenség táborába, és megegyeztek a vár átadásának feltételeiről.
Koháry később Buda vára és az egri vár visszavételénél tüntette ki magát. Eger ostrománál azonban török kartács szétroncsolta jobb karját, úgyhogy azóta kezét nem használhatta többé írásra. Felhatalmazást kapott, hogy nevét ezüst pecsétbe vésetve használja hivatalos iratokon.
FVM - NTIK
Forrás:
1. Komjáti Zoltán Igor: Discussiones Filekienses IV., ÁLLANDÓ TŰZTŐL ÖVEZVE – A füleki végvár hadtörténete Koháry II. István főkapitányságának idején (1667-1682). Füleki Vármúzeum, 2019
2. A füleki vár évszázadai, Füleki Vármúzeum, 2014
3. P. König Kelemen: Fülek vára, 1942
4. Komjáti Zoltán Igor: Discussiones Filekienses I., Egyetértésben a közös érdekért – A füleki végvár működtetése Koháry István főkapitányságának idején (1667-1682). Vámbéry Polgári Társulás, 2015 ( Az idézetek II. Koháry István és édesanyja közt folytatott levelezésekből származnak. Az irományokat a Koháry család levéltárában őrzik.)
Kép bal oldalon: Koháry István füleki várkapitány és országbíró a füleki ferences templom sekrestyéjében található festményen mint donátor (18. század első harmada)
Kép jobb oldalon alul: Koháry István füleki várkapitány és országbíró (18. század első harmada; A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye)