A Szlovák Művészeti Alap – 5.2.2 A múzeumok gyűjteménygyarapítása
„Egyedi áttört faragással díszített palóc lóca megvásárlása”
A Füleki Vármúzeum regionális jellegű múzeum, melynek feladata az egykori Füleki járás természeti és társadalmi fejlődésének teljes értékű dokumentálása. Az intézmény jellege honismereti, s a füleki vár, valamint Fülek város történelmének feltérképezésére szakosodott. Mivel a város az ún. „Palócföld” területén helyezkedik el, múzeumunk azon kevés létesítmények közé tartozik, melyek a palócok életével összefüggő kulturális örökség megőrzésével foglalkozik.
A „palóc“ megnevezés szláv eredetű szó, amely a „polovec“ lexémából alakult ki. A feltételezések szerint, így nevezték azt a kun törzset, mely a 13. század előtt Észak-Magyarországon telepedett le. A legrégebbi írásos emlékek a palócokról a 17. századból származnak. Szlovákia területén Hont-megye déli részén, Nógrádban és Gömörben élnek palócok. A nógrádi áttört bútor egyedi kulturális örökségnek számít, nemcsak a palóc kultúra keretein belül, hanem szlovákiai viszonylatban is. „A szlovák népi kultúra enciklopédiája“ c. kiadványban, a népművészet egyik technikájaként tárgyalt áttört faragás címszó mellet is azt olvashatjuk, hogy a legszebb áttört faragással díszített bútorok Szlovákiában az egykori Nógrád és Hont megyék területén találhatók. Ezen régiók lócáin növényi motívumokat, valamint lovas és vadász jelenetekkel ihletett antropomorf ábrázolásokat láthatunk. A tárgyalt régiókban folytatott néprajzi kutatások eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy napjainkig csupán mintegy 50 darab áttört faragású padhátbetéttel díszített lóca maradt fenn.
Különlegességnek számít a Nagykürtösi járásból, Érújfaluból (Észak-Nógrád) származó áttört faragással díszített lóca is, mellyel a múzeum gyűjteménye a Szlovák Művészeti Alap támogatásának (összege 1000 euró) köszönhetően bővült. A lóca méretei 365 x 43 x 93 cm, háttámláját vadász motívummal díszített padhátbetétek alkotják. A háttámla közepén a magyar címer, a gyártás éve (1903), valamint az alkotó neve – Valah János – látható, melyeket mindkét oldalról erdei fákkal, vadakkal és erdőkerülőkkel dísztett lapok gazdagítanak. Az Oláh Pál felirattal ellátott padhátbetétet, amely valószínűleg a faragóművész egyik rokonára utal, utólag építhették a lóca háttámlájába. A tárgyra a benyújtott pályázat kezese, aki egyben érújfalusi lakos, Dr. Aláč Ján hívta fel a figyelmet. Néprajzkutatóként 2016-ban a Szlovák Művészeti Alap támogatásával „Nyugat-Nógrád népi kultúrájának feltérképezése“ címen folytatott kutatást a régióban.
2018 januárjától a megvásárolt lóca a Városi Honismereti Múzeum állandó kiállításának részeként lesz megtekinthető.
