Hradné múzeum vo Fiľakove

2020. február 28-án nyílik Benkoné Horkay Tünde népi kézműves és pedagógus „Varázserejű hímes tojás“ című kiállítása a füleki Városi Honismereti Múzeumban. A Kassán született, majd Nagyidán nevelkedett alkotó több, mint 20 éve a füleki magyar tanítási nyelvű Mocsáry Lajos Alapiskola alsó tagozatos pedagógusa. Nagyon fontosnak tartja megszerettetni a népművészet egyes ágait a fiatal korosztállyal, ezért minden alkalmat megragad annak népszerűsítésére. Az iskolában szakkört vezet, ahol a tojásdíszítés különféle technikáit igyekszik megtanítani a gyerekeknek.
A tárlat megálmodója számos díjjal büszkélkedhet. 2006-ban a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesülete Dr. Zólyomi József – Nagy Palóc-díjban részesítette, majd 2008-ban a Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztere Pro Cultura Hungarica díjjal tüntette ki, 2018-ban pedig az ipolymenti hímes tojásai elnyerték a Nógrádi Regionális Termék védjegyet. A kiállításra érkezők elé szebbnél szebb tojások látványa tárul majd, mi több, betekintést nyerhetnek a termékenység legősibb jelképéhez kötődő szokásokba is. A tojásdíszítésnek nagyon sok fajtája létezik. Az Ipoly mentén legelterjedtebb volt a viaszos-batik technikával készített hímestojás, mely során az olvasztott méhviaszt írókával – vagy ahogy errefelé mondják, gicével – vitték rá a tojás felszínére, így kerültek rá a minták, melyeknek sajátos jelentésük volt. A tárlat több vidékről, elsősorban Nógrád megyéből származó, viasszal írt hímestojások mintakincsét öleli fel – Fábián Gyula, Makoldi Sándorné Papp Gizella gyűjtése és saját gyűjtés alapján –, továbbá Hont és Gömör térségéből, de megtalálhatóak benne Zoboralja, ill. szlovák vidékek (Polichno – Parlagos, Horná a Dolná Strehová – Alsó- és Felsősztregova, Uňatín – Unyad, Domaniža – Demény) archaikus mintái is. A megnyitót, amely 16:30 órakor veszi kezdetét, Kovács-Benko Fruzsina Borbála népdalénekes fellépése kíséri. Az egyedi gyűjtemény 2020.03.10-ig tekinthető meg.
A projekt megvalósítását a Szlovák Művészeti Alap támogatta.

       A Kassai Kelet-szlovákiai Múzeum „A mézeskalácsszív titka” c. kiállítása bemutatja a kassai mézeskalács-készítés történetét és kiemelkedő személyiségeit, valamint a Lefter család – az utolsó kassai mézeskalácsos családok egyikének – műhelyét. A család együttműködött egy másik jelentős mézeskalácsos famíliával, Novellyékkel. A tárlat szemlélteti az ütőfák és a mézeskalácsok formavilágának keletkezéstörténetét és fejlődését, melyet nagyban befolyásoltak az évszázadok során változó, különböző divatirányzatok. A kiállított tárgyak között megtalálhatóak 18. és 19. századi, fából és lemezből gyártott kalácsformák, a mézeskalács készítésénél használt eszközök, lemez- és faformákkal előállított mézeskalácsok, illetve az ügyes mesterek műhelyéből származó jelenkori mézeskalácsok. A Füleken megnyíló kiállításon helyet kaptak a Rozsnyói Bányászati Múzeum és a rimaszombati Gömör-kishonti Múzeum gyűjteményi tárgyai is, melyek az említett városok hosszú múltra visszatekintő mézeskalácsos mesterségét mutatják be. A kiállítás kurátora Mgr. Mitrová Ľudmila, a Kassai Kelet-szlovákiai Múzeum néprajzkutatója.

     „A mézeskalácsszív titka” c. kiállítás tartalmas része lesz az idei városi karácsonyváró rendezvénysorozatnak, hiszen az érdeklődők ismét kellemes hangulatra számíthatnak a megnyitó folyamán. A látogatókat karácsonyfa-díszítés, viaszgyertya-mártás és eredeti faformák másolataival készült mézeskalácsok sütése várja. A felnőttek forralt bort is kóstolhatnak majd. A megnyitóra 2019. december 12-én, 16:30 órakor kerül sor a Városi Honismereti Múzeum galériájában. A kiállítás 2020. március 6-ig tekinthető meg.

Mgr. Mitrová Ľudmila, Kassai Kelet-szlovákiai Múzeum és a FVM

Változás! A kiállítás február 21-ig tart.

A Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet idén ünnepli kihirdetésének 30. évfordulóját. Ez alkalomból több helyszínen is megrendezésre került a terület egyedi természeti adottságait, valamint az annak kezelésére és védelmére hivatott szervezet történetét bemutató kiállítás. A szervezők szakmai előadásokkal egészítették ki a tárlatot, melynek célja, hogy érdekes és tartalmas módon bővítse a térségről szerzett általános ismereteket, valamint hogy teljesebb képet adjon az itt található értékekről.
Az előadás során szó esik az erdőkről, amelyek a tájvédelmi körzet közel 2/3-át borítják. Cseres-tölgyesek, gyertyános-tölgyesek, bükkösök uralkodnak a területen, de mozaikszerűen molyhos tölgyesek, szurdokerdők és törmeléklejtő erdők, égerligetek és füzesek is előfordulnak. A tájvédelmi körzetre jellemző a legelők és legelőcserjések terjedelmes előfordulása. Sok fajnak jelentenek élőhelyet, így a biológiai sokféleség jelentős őrzői. Az előadó említést tesz a Tájvédelmi Körzet területén lévő völgyzárógátas víztárolókról is. Ezek a másodlagos élőhelyek a vízi élőlények számára különösen jelentősek. A tájvédelmi körzet kis kiterjedésű, de jellegzetes élőhelyei a sziklai élőhelyek. Az élőhelyek változatosságával párhuzamba állítható a fajok sokszínűsége. Az itt megtalálható növény- és állatfajok jelentős számban védettek, sokuk előfordulása biogeográfiai szempontból, vagy természetvédelmi státuszuk végett jelentős. Bemutatásra kerül 15 fokozottan védett természetvédelmi terület, amely a tájvédelmi körzet kisebb részét alkotja. Területének kb. ¼-e Natura 2000, különleges természetmegőrzési terület. A különleges madármegőrzési terület pedig majdnem teljes átfedésben áll a tájvédelmi körzettel.
A Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Szlovákia területének csupán 0,034 %-án fekszik. Ennek ellenére itt számos élőhely, növény-, gomba- vagy állatfaj jelentős terjedelemben vagy mennyiségben megtalálható. Ezért is érdemel különös figyelmet és védelmet. Ismerjük meg jobban a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet természeti értékeit!
A kiállítás mellett megtartott előadás csupán betekintést enged a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet változatos természeti értékeibe. Nem titkolt célja, hogy érdeklődést keltsen és arra ösztönözzön minket, hogy menjünk ki a természetbe és ismerjük meg a terület természeti értékeit, varázslatos tájait. A kétnyelvű előadás 2019. október 25-én, 16:30 órakor valósul meg a Városi Honismereti Múzeumban. A Füleki Vármúzeum szeretettel vár minden érdeklődőt!

Rimaszombat és Losonc után Füleken is megtekinthetik az érdeklődők a „30 éves a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet” című kiállítást, amely a terület egyedi természeti adottságait, valamint az annak kezelésére és védelmére hivatott szervezet történetét és legfőbb tevékenységeit mutatja be. A Cseres-hegységet 1989-ben nyilvánították tájvédelmi körzetté. A 16 771 ha nagyságú területen a második védelmi fokozat van általános érvényben. Legfőképp a jellegzetes vulkáni domborzatáról vált ismertté, ám fő alkotóeleme a homokkő, amely hegyesen kiemelkedő dombokkal és festői völgyekkel körvonalazott sajátos arculatot kölcsönöz a térségnek. Meleg- és szárazságkedvelő élőhelyek, valamint az azokhoz kötődő növény- és állatfajok találhatók itt meg, de a hűvösebb fekvésű helyeken él néhány hegyvidéki faj is.
A kiállítás 3 tematikus egységből áll. Az első, bevezető rész térképek, dokumentumok, okiratok és promóciós anyagok segítségével rögzíti a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet és igazgatóságának megalapítását, míg a második a szervezet kezdeti tevékenységeit, a határon átnyúló együttműködését és az általános működését mutatja be. A harmadik rész a terület természeti értékeit ismerteti, és egyben interaktív elemeket is tartalmaz a látogatók, különösen a gyermekek számára. A kiállítást gazdag szöveges és fényképes anyag kíséri.

A megnyitóra 2019. szeptember 27-én, 16.30 órakor kerül sor a Füleki Városi Honismereti Múzeum galériájában. A közforrásból támogatott kiállítást a Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelme – a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Igazgatóság hozta létre. A kiállított tárgyak továbbá a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum és a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményéből, valamint magángyűjteményből származnak. A kiállítás 2019. 11. 29-ig tekinthető meg.
Felhasznált forrás: Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Igazgatóság

Kiállítás időtartama változása!

Értesítjük kedves látogatóinkat, hogy a „Nógrád nagyjai – Bacskai Béla élete és munkássága“ c. kiállítás  2019.9.17-ig tekinthető meg.

Bacskai Béla festőművészre (1935 Perse – 1980 Guszona) úgy emlékezünk, mint Nógrád egy kiemelkedő személyiségére, de munkásságának jelentőssége túlmutat a régió határain. A városunk szomszédságában fekvő Persén látta meg a napvilágot. Festőművészi képzettséget a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán szerzett monumentális festészet szakon. Élete jelentős részét azonban itt, a nógrádi és gömöri falvakban – Persén, Újbástban és Guszonán töltötte. Füleken egy ideig öntőminta-munkáskést a Kovosmalt üzemben dolgozott, és éppen ez az időszak ihlette számos, a munkásvilágot ábrázoló jelenet megfestésére. A halál hirtelen, életének legtermékenyebb időszakában érte utol, mégis számottevő alkotást – olajfestményt, akvarellt, grafikát, rajzot, sőt néhány plasztikát is hagyott maga után, amelyek különböző szlovákiai múzeumokban és képtárakban, valamint magángyűjteményekben találhatók.
Bacskai művészetére szülőföldje volt a legnagyobb hatással, amelybe egész lényével bele volt gyökerezve, s amely festői nyelvezetének kialakulásában is meghatározó volt. A szülőföld iránti szeretetét és szellemi kötődését festészetén keresztül fejezte ki. A táj legmélyebb lényegét legfőképpen élete utolsó éveiben tudta megragadni – ezt bizonyítják akvarelljei és olajfestményei, amelyeken sajátos térbeli látásán keresztül nyilvánul meg monumentalitása és dinamizmusa. Egy másik témakört alkotnak a már említett, gyári környezetben zajló munkajelenetek, amelyek megörökítése szintén kihívást jelentett a számára. Ezen a területen is jelentős eredményeket ért el, különösen a formák stilizálásával és a lendületes mozdulatok érzékeltetésével. A kiállított munkákat rajzok – vázlatok és tanulmányok – egészítik ki, amelyek csak mintapéldái a művész által hátrahagyott, nagy mennyiségű tanulmányrajznak, és amelyeknek köszönhetően betekintést nyerhetünk alkotói munkájába. A személyes tárgyak és fényképek Bacskai életébe engednek bepillantani, s valamelyest megidézik a festő személyének jelenlétét is a kiállításon.
A kiállítás a Nógrádi Múzeum és Galéria, valamint a Füleki Vármúzeum gyűjteményét képező válogatást mutatja be, amelyet a festőművész szülőházából származó alkotások, személyes tárgyak és fényképek egészítenek ki. A gyűjteményt Perse község önkormányzatának jóvoltából láthatja a nagyközönség. A megnyitó, amelyre 2019. augusztus 15-én, 16.30 órakor kerül sor a füleki Városi Honismereti Múzeum galériájában, a XXIX. Palóc Napok és Füleki Városnapok rendezvénysorozat bevezető eseménye lesz. A november 29-ig látogatható kiállítás kurátora Németh Bozó Andrea, a Nógrádi Múzeum és Galéria művészettörténésze.

Németh Bozó Andrea és FVM

2019. március 7-én nyílik a „Fényszilánkok és Ékes jelek” c., káprázatos fényhatású üvegmozaik képeket és kézzel készített ékszereket bemutató vándorkiállítás a füleki Városi Honismereti Múzeumban. A tárlaton szereplő üvegmozaikok alkotója Molnár Rozália, a Délnyugat-Szlovákiában elő, eredetileg rajz és zene szakos pedagógusként dolgozó, képzőművész. Műveinek egyik – játékos színekben tündöklő – része a mesevilágról alkotott képeinket testesíti meg, a másikban mély hitvallása és Isten iránti bizalma tükröződik vissza a szimbólumokkal ellátott mérsékeltebben színezett képeken. Ábrázolásai a legnemesebb emberi erényeket, a szeretetet, tiszteletet és a segítőkészséget hirdetik. Gyakran megjelenő motívumként szerepel a gyökereivel földbe kapaszkodó fa, amely a mennyei ég és a földi világ összekapcsolását szimbolizálja. Üvegmozaikjai által a közönség elé tárja saját belső világát, melyet a mindennapi imák és elmélkedések töltenek ki.

Az „Ékes jelek“ szókapcsolat a kiállítás másik részére, Valacsay Olga kézműves ékszerkészletére, vonatkozik. A csallóközi származású alapiskolai nevelőnő fokozatosan jutott el az ékszerkészítéshez. Többféle technikát kipróbált és művelt, amelyeket gyerekeknek is tanított táborokban és rendezvényeken, kézműves oktatások keretén belül. A tárlaton színekben és formákban egyaránt bővelkedő, főként csiszolt üveggyöngyökkel ékesített kiegészítők láthatók. Az alkotó gyakran személyre szabottan, ruhához mérten tervez, emelve az ékszert viselő egyén természetes szépségét.

A megnyitón, amely 16:30 órakor veszi kezdetét, elhangzik Molnár Xénia színművész szavalata, valamint prózarészletet ad elő Molnár Rozália kisfia, Hunor. A gyűjtemény 2019. május 10-ig tekinthető meg.

A Füleki Művészeti Alapiskola és a Füleki Vármúzeum szeretettel vár minden érdeklődőt „A történelem darabjai a 21.században" elnevezésű alkotóműhely-sorozat keretében készült művek kiállítására. A megnyitóra 2019. február 8-án, 14:30 órakor kerül sor a Honismereti Múzeum galériájában. A kiállítás február 28-ig tekinthető meg.

A „Füleki cigány zenészek és zenekarok” c. kiállítás tartalmas része lesz az idei városi karácsonyváró rendezvénysorozatnak, hiszen a látogatók ismét kellemes hangulatra számíthatnak a megnyitó folyamán.  A gyerekek karácsonyfát díszíthetnek, a felnőtteket pedig molnárkalács és forralt bor várja. A megnyitóra, amelyen fellép Görcsi Rudolf és Ökrös Gyula „Mogyi” zenekara, 2018. december 13-án 17:00 órakor kerül sor a Városi Honismereti Múzeum galériájában. A kiállítás 2019. február 5-ig tekinthető meg.

Bővebben: Egykori füleki cigány zenészeket és zenekarokat bemutató kiállítás nyílik a Városi Honismereti...

A Füleki Vármúzeum 2018. augusztus 10-én nyitja meg Kovács Péter Garp füleki képzőművész „Törékeny” c. kiállítását. A hazai, de mára már külföldi közönség által is ismert művész kerek évfordulója alkalmából megrendezett tárlat a XXVIII. Palóc Napok és Füleki Városnapok kulturális fesztivál folyamán valósul meg. A grafikusként kezdő alkotó a festészet, fotózás és a szobrászat területén is egyaránt sikerrel kamatoztatja tehetségét. Alkotásait sokáig a figuratív művészet jellemezte, amelyet idővel absztrakt elemekkel bővített. Alkotásaiban higgadt, érzelmileg dús világszemlélet nyilvánul meg. Az érdeklődők hétköznapi embereket, tárgyakat láthatnak majd a fényképhű, nagyméretű vásznakon, amelyek főként naturalisztikus, nem feltétlenül a szemmel látható valóságot tükröző művek. Szürkés színekkel árnyalt átható tekintetek és mozgást idéző jelenetek kerülnek bemutatásra. A művészi szemle névadó képe egy triptichon, amely gondolkodásra készteti a szemlélőt, hogy melyik alakot jellemzi leginkább az adott mű címe. A kiállítás jelmondata arra figyelmeztet, hogy – idézve a szerző szavait – „vigyázzunk egymásra, magunkra és a világunkra, mert az örök egyensúly nagyon is törékeny lehet”! A megnyitó, melyet Botos Pál helyi zenész fellépése kísér, 16:30 órakor veszi kezdetét a füleki Városi Honismereti Múzeum galériájában. A kiállítás 2018. november 9-ig tekinthető meg.

  A Múzeumok és Galériák Éjszakáján nyílik meg a „HAZAVÁR-LAKK“ című fotókiállítás. A kiállított fotók Schnelczer Zoltán magángyűjteményéből származnak. Mindenkit szeretettel várunk!